Badacsonytomaj mai területét
a honfoglalás utáni időkben keresztény szőlőmíivelők lakták. Vallásos élményeiket
a letelepedő bencés szerzetesek mélyítették. Isten dicsőségére templomot is
építettek a hegy nyugati oldalán a bazaltorgonák lábánál. Áthatotta őket a tudat,
hogy a munka csak Isten áldásával lehet gyümölcsöző.
Majd a pálosok az úgynevezett "Klastrom kút" szomszédságában emeltek
Istennek házat. Ez a "Kőkapu" alatti keleti tisztásra épült.
A krónikák és ásatások a múlt emlékeit hozták felszínre. Badacsony tanúhegyünknek
és környékének mondanivalója van az érdeklődőknek. A keszthelyi múzeum őrzi
a tárgyi bizonyítékokat!
A tatár-török dúlások romokat hagytak, II. József szerzeteseket feloszlató rendelete
még a papok jelenlététől is megfosztotta a vidéket. A jó állapotban lévő elárvult
templomok is romokká váltak. A szegények házépítéshez használták fel az épen
maradt építési anyagokat.
1757-60-ban az "Iskola dombon" az elődök példáját követve Szent Imre
- Szent István tragikusan elhunyt fia tiszteletére egytornyú barokk templomot
építettek, amely 1930-ig szolgálta a polgárok lelki felemelkedését.
(Helyén most a Katolikus Közösségi ház monumentális együttese emelkedik, amely
Szerenka Miklós plébános atya tevékenysége alatt épült. 1993-ban dr. Szendi
József érsek szentelte fel.)
1903-05-ben Bazalt Bánya Rt. alakult a bazalt kitermelésére. A templom magasságában,
kötélpályán szállították a kibányászott ásványi terméket. A robbantások, melyek
a munkálatokhoz tartoztak és a csillék (vaskosarak) rezgése, a majdnem 170 éves
épület szerkezetében kárt okozott.
1930-32-ben épült a templom. Nemcsak Badacsonytomajnak, de Európának is egyedülálló
bazaltékessége. Varga Sándor plébános a "Vallás alap" és a helybeli
lakosok anyagi támogatásával megépítette a mostani neoromán templomot Fábián
Gáspár tervei alapján. A plébános közbenjárására a bányaigazgató hozzájárult
a bazalt ingyenes adományozásához. A szorgalmas községlakók, fogatosok, iparosok
önzetlen munkájuk (20 ezer arany pengő) eredményeképp 1932 októberében dr.
Rott Nándor püspök felszentelhette a templomot, amely 37 méter hosszú és 19
méter széles.
A templombelső két részből áll. Az első a szentély. Apszisében a fehér műkőből
vörösmárvány oszlopdíszítésű oltáron álló szentségtartó felett Krasznay Lajos
által mintázott Szent Imre szobor foglalt helyet. A kupola szgraffitóját Leszkovszky
György tervezte. A keresztre feszített Krisztus szenvedése megenyhül, mikor
az áhítatos hívő a latin nyelvű körfeliratot magyar fordításban így összegzi:
"Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig."
A kereszt tövéből kinövő szőlőindák sugallják az élet győzelmét a halálon (a
halálból új élet fakad). Ezenkívül a művész a táj megélhetési kultúrájára utaló
szőlőfürtökkel is ki akarta fejezni a nép lelki belesimulását a Természetfölöttibe.
A Szentháromságba vetett hit a boltozat jelképeivel: galamb -Szentlélek, kéz
- Atyaisten, középen a Fiúisten szenvedő emberi alakban - jut kifejezésre.
A kör alakú megoldásokban elhelyezett evangélisták jelképei az újszövetségi
Szentírásban leírtak hitelességére utalnak. (Márk: oroszlán, János: sas, Máté:
angyal, Lukács: tulok)
Az apszis mozaikablakai Bátky György tervei szerint beleillenek a Szent Imre
tisztelet kiemelésébe. Az oltár fölött balra Szent István, királyi díszben.
A jobb oldali mozaik képe Szent Erzsébet "rózsacsodáját" jeleníti
meg. (II. Endre lánya - házassága révén, bajor földön - az önzetlen szeretet
szociális lelkiség példáját élte. A szegényeknek kenyeret vitt éppen, mikor
a férje kérdőre vonta. Szétnyitotta kötényét, és élelem helyett rózsák illatoztak
benne.)
Az apszisban a kupola folytatásaként hosszanti irányban szgraffito technikával
oszlopsor puritán egyszerűségben fenséges helyszínt biztosított a Szentáldozat
bemutatására. A körívet az Árpád-házi szentek arcképei díszítik. A körív alján
az angyal a felsorakoztatott szentek tisztaságára utal.
A második rész: a hajó. A szentélytől egy míves kovácsoltvas rács (áldoztató
rács) választotta el. Ide térdeltek az Oltáriszentséget magukhoz vevők. A hajó
három részre tagolódik. A két oldalsó "árkád" fehér falával a román
kor hívságnélküliségét fejezi ki a tervező. Az árkádok megvilágítására szolgált
a színes ablaküvegeken beszűrődő fény. Bátky György mozaikjai Krisztus szenvedéseinek
állomásait örökítették meg. a helybeli polgárok és fürdővendégek anyagi hozzájárulásával.
A főhajót a fenti sárga katedrálüveg ablakokon bejövő fény tette napossá. Az
árkádok jobb oldalán a Szent család szoborcsoportját, a bal oldalán a Piétát
(a halott Krisztust Szűzanya ölén) helyezte el Krasznay művész. A jobb oldali
árkád befejezéseként a kis kápolnában építették a Lourdes-i barlangot. (Mária
és Bernadett szobra a barokk templomból való). A bejárati ajtónál helyezték
el Szent József és Szent Antal szobrát. Az áldoztató rács két oldalán, jobbra
Jézus szíve, balra a kis Szent Teréz gipszből készült szobra látható. Az árkád
alatt található gyóntatószék ismeretlen lengyel mester munkája.
A padok tölgyfa anyagát Mikes Lajos szombathelyi püspök adományozta. A padok
előtt állt a barokk keresztelő kút. A kórus orgonáját a pécsi Angster cég 1946-47-ben
állította, kétregiszteres tizenkét fokozatú változatban.
1944-ben, a háború alatt ellenséges gránátbecsapódások az ablakokban tettek
kárt. A katedrálüvegek helyett sima üveggel pótolta a hiányokat dr. Géczy Lajos,
aki Varga atyát követte a plébánosi teendők végzésében 1946-ban.
1969-ben, Géczy atya halála után, dr. Lékai László vette át a lelki gondozást.
Ő a zsinat szellemében szembemiséző oltárt terveztetett Dominek György művész
atyával. Felolvasó állvány és húsvéti gyertyatartó is került a szentélybe tardosi
vörös márványból.
1976. november 6-án szentelte fel az Új liturgikus tért Lékai atya, aki I 972-től
veszprémi püspök, majd bíboros lett. Az átalakítással járó munkálatokat utódja,
Szerenka Miklós bonyolította le.
1981-ben a templom 50 éves fennállására alapos tatarozással és a belső tér átrendezésével
készült a plébánia közössége. A szentély teljes átalakítása is erre az alkalomra
maradt. A Dominik György által készített márványoltár jobboldali árkádsor végén
lévő kápolnába került. A Lourdes-i barlang a templom előcsarnokában nyert elhelyezést
a betérő hívek lelki megnyugvására. Így nem olyan fájdalmas a templom zárva
tartása, amely a többszöri betörések következménye.
Az eredeti oltár a Szentély előterébe került. A Szentségházat (tabernákulum)
falba süllyesztették, a felette lévő örökmécsest Szécsi István ötvösmester készítette,
két oldalán barokk puttók láthatók.
A Szent Imre szobor a jobb oldali fali fülkébe került, közelebb a hívekhez.
Az így felszabadult apszis fogadta be Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész
alkotásait. Újszerű technikával (olaj - kollázs) készült monumentális táblaképei
a templom látogatóinak lelki és művészi élményt nyújtanak.
Középen az Utolsó vacsorát jelenítette meg. Az oltáron bemutatott napi szentmise
áldozat misztériuma, ennek a jelenetnek a folytatása. (Krisztus szavai: "Vegyétek
és egyétek ). Az arany és ezüst fólia alkalmazása kiemeli fényhatásával az apostolok
szerető együttlétét Istenükkel. A kép sötét tónusú alakja - Júdás - árulásra
készül. Érdekes a tanítványok arca a helybeli szőlőmunkások vonásaival.
A bal oldali táblán a Getszemán-i éjszaka mélységét érezhetjük át. Krisztus
közösséget vállal hívővel és hitetlennel a szeretet jegyében. Érdekesség, hogy
a poroszlók egyikének kezébe pisztolyforma eszközt ad a művésznő. (II. János
Pál pápa a festés időpontjában egy merénylet célpontja volt.) A jobb oldalon
a feltámadást megörökítő kompozíció látható. Az arany fólia a boldog öröm fényét
sugározza a nézőre.
A hajó jobb első árkád
pillérén, az építtető Varga Sándor plébánosra emlékezve, tábla jelzi az egyházközösség
háláját. Vele szemben ék Lékai László bíboros prímásnak állít emléktáblát, aki
elindította és anyagi támogatásával hozzájárult, hogy Szerenka Miklós plébános
befejezze az átalakításokat: tatarozást, csatornázást.
Hátul a kis kápolnában még gyönyörködhetünk Udvardi művésznő triptichonjában.
Balra az "Angyali üdvözlet", jobbra "Mária látogatása Erzsébetnél",
középen "Mária gyermekével" diszkrét pompájával nyűgözi le az imádkozókat.
Vele szemben hársfából faragott Szent Rita szobor Marialigeti László pesti mester
alkotása - található. /Rita szenvedéseivel kiérdemelte a szentségi kegyelmet.
Minden viszontagságában Istenre hagyatkozott./ A keresztelőkút is ide került
a régi templom viszonylagosan jó állapotú padjaival együtt.
A bejárati kapu két oldalán elhelyezett domborművön a falu hősi halottainak
neve szerepel, akik a két világháborúban vesztették életüket.
A bejáratnál, a nyitott árkád felett hosszanti erkély, amelyre az ünnepek alkalmával
zászlókat helyeznek.
A torony 33 méter magasból a messziről érkezőknek is hirdeti az ég felé törő
hit ősi megjelenítését.
A rajta lévő óralapot a jelenlegi plébános, Földi István római számjegyekkel
ellátva készíttette el, de a meghibásodott templomtető cseréjére is sort kerített.
Kálóczi Kálmán polgármester kezdeményezésére, az Önkormányzat hozzájárulásával
Új díszkivilágítást kapott a torony. Az úton lévőket éjszaka is figyelmeztetve
Isten jelenlétére.
A Szent Imre templom - Badacsonytomaj című kiadvány alapján - a kiadó engedélyével
Lejegyezte: B. Németh Alice Fordította: Németh Baján
Kiadó: Római Katolikus Plébánia Badacsonytomaj
Felelős kiadó: Földi István plébános