Balatoni Borrégió

Hosszú egyeztetés után 2003. február18-án egyezségre jutottak a Balaton körüli borvidékek vezetői, és Badacsonyban, az FVM Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében tartott tanácskozásukon elhatározták a Balatoni Borrégió megalakítását. A tóhoz közvetlenül kapcsolódó borvidékek a Somlói Borvidéket is bevették a szövetségbe.
A balatoni borrégió hivatalos létrehozásáról és a szervezet alapszabályáról a helyi egyeztetések után határoznak.
Érintettek reménye szerint a borrégió segíthetne a fejlesztési tervek és a marketingmunka összehangolásában, a hatékony eredetvédelmi rendszer kialakításaban és a balatoni borok piacképességének erősítésében.

A képre kattintva nagyobb méretben is behívható az ábra

Májer János, a kutatóintézet igazgatója egy korábbi interjúban az alábbiakkal indokolta a borrégió létrehozását:

"- Tudomásul kell vennünk, hogy a borkereskedelemben is egyre inkább a nagy elosztási csatornák uralkodnak. A piaci jelenléthez megfelelő mennyiségre van szükség, amit egy-egy 1500-2500 hektáros borvidék nem mindig tud biztosítani. A terület sok ponton rokon ökológiai jellemzői lehetővé tennék, hogy a minőségi bor kategóriának is megfelelő italokat készítsünk például a badacsonyi, boglári, Balaton-felvidéki borvidéken termékeinek összeházasításával. Ehhez azonban létre kellene hozni a közös borrégiót, amire a bortörvény ma is lehetőséget ad. Indokolt lenne a lépés azért is, mert egy olyan ökológiai egységről van szó, amely egyre inkább közös gazdasági egységgé és talán önálló statisztikai régióvá is válik. Nagyon fontos szempont, hogy a Balaton név önmagában is jól cseng, de ennek a piaci előnyeit ma még nem használjuk ki igazán.
- Ma is forgalmaznak Balaton nevű borokat.
- Jelenleg a "tájbor" minőségi kategóriában használják a nevet. A vonatkozó szabályok szerint így 30 százalékban bárhonnan származó bort lehet házasítani az régióban előállítottakkal. Ráadásul akár tiszta alföldi borokat is lehet ezen a néven forgalmazni - ahogy már ma is kínálnak például pusztamérgesi olaszrizlinget "Balatoni" fantázianévvel. Ha létrejönne a közös borrégió, akkor gátat lehetne vetni ennek a folyamatnak, amely hosszú távon a név leértékelődéséhez vezethet. El kell érni azt, hogy Balaton nevet alatt csak a régióban termett szőlőből készített bor viselhesse. Végül a piaci működés kényszeríti ki azt is, hogy fokozzuk a marketing tevékenységet. Egy-egy borvidék azonban önmagában erőtlen ehhez. Jobb lenne, ha a régió 10 ezer hektáros összes szőlőterülete együtt tudna fellépni. Az anyagi erő növekedése mellett ehhez ma már megfelelő regionális partnereket, támogatási forrásokat lehetne találni, például a Balaton Fejlesztési Tanácsnál.
- Mi lenne a borvidékekkel?
- A borrégió megalakítása nem gyengítené a borvidékeket, inkább javítaná a tradíciók kihasználásának lehetőségét."
(Veszprém megyei Napló - 2002.07.28 - Győrffy Árpád)

A borrégióhoz tartozó borvidékek illetve bortermőhelyek:

1. Badacsonyi borvidék
Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
2. Balatonfüred-Csopaki borvidék
a) Balatonfüred-Csopaki körzet: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly,
b) Zánkai körzet: Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
3. Balatonfelvidéki borvidék
a) Káli körzet: Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla;
b) Balatonederics-Lesencei körzet: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Zalahaláp,
c) Cserszegi körzet: Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Héviz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
4. Somlói borvidék
a) Somlói körzet: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely,
b) Kissomlyó-Sághegyi körzet: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
5. Balatonboglári borvidék
Andocs, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonkeresztúr, Balatonendréd, Balatonszemes, Karád, Kéthely, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
6. Balatonmelléke borvidék
a) Balatonmelléki körzet: Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Garabonc, Homokkomárom, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót,
b) Muravidéki körzet: Csörnyeföld, Dobri, Letenye, Murarátka, Muraszemenye, Szécsisziget, Tormafölde, Zajk
településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
bortermőhely
Veszprém megyében: Balatonfőkajár, Balatonkenese, Balatonvilágos,