8. kóstoló

2002. december 14-én ismét három finom borral ismerkedtünk meg.

1. bor Szemelt Rizling - olaszrizling-rajnai rizling - félszáraz, minőségi fehérbor 2000 - Szeremley Huba Borgazdasága - Badacsony (Első Magyar Borház Kft., Badacsonytomaj) - Beszerzési hely: Metro - ár 787 forint 0,75 literes palackban.

A fajtákról:
Kulka: Külföldön rizling néven a rajnai rizlinget ismerik. Az olaszrizling ma már igazán csak nálunk és a német nyelvterületen ismert. A kettő közül a rajnai rizling a markánsabb, az olaszrizlingnek kicsit visszafogottabb az illat és zamatanyaga, de mindkettő nagyon finom bort ad. (Az olaszrizlingről részletes ismertetés olvasható a november 2-i borkóstolóban)
Győrffy: Rokon fajtákkal van dolgunk?
Kulka: Csak a nevük hasonlít. Igazán nincs közük egymáshoz.

Győrffy: Mit lehet tudni a szemelt rizlingről?

Mezőssy: Annyit már most tisztáztunk kell, hogy ennek a bornak semmi köze az egykor szemelt rizling néven forgalmazott italokhoz. Korábban a szemelt rizling egy literes kiszerelésű pecsenyebor jelölésére használták. Abban az időben három kategóriába sorolták be a borokat: asztali, a pecsenye és minőségi borként. Alkoholfok és cukormentes extrakt tartalom alapján határolták el őket egymástól. Emlékezetem szerint az 1970-es, 80-as években 23 forintért adtak belőle egy palackkal. Ez egy nagyon kedvelt tömegbor volt. A balatoni rizling és a zöldszilván mellett a szemelt rizling volt nagyon sok fogyasztó kedvence. Ebben közrejátszott a kedvező ár is.

Győrffy: Régen miből készült a szemelt rizling?

Mezőssy: Mindenből. A törvény a pecsenyebor kategóriában nagyon tág lehetőségeket biztosított.

Kulka: Abban az időben típus borok voltak. Még a minőségi boroknak is - legyen akár kéknyelű, vagy olaszrizling - a típusnál megszabott követelményeknek kellett megfelelni, nem a fajtának.

Győrffy: Eszerint nem csak az embereknél, a boroknál sem szerették az individualizmust...

Kulka: Az akkori piaci lehetőségek ezeket szabályokat alakították ki. A bor nagyobb része keleti exportra került, ahol ilyen elvárásokat támasztottak. Ma a minőségvédelemben egyre fontosabb az egyediség megőrzése. A fajta, az eredet, a termőhelynek megfelelő jegyek megtartása vált meghatározó követelménnyé a minőségi boroknál. Visszatérve a most kóstolt szemelt rizlinghez, hivatalosan ez egy márkanév, de a címkéről is megtudhatjuk, hogy a bor olaszrizling és rajnai rizling házasításával készült.

Győrffy: Örömmel hallottam a részletes magyarázatot arról, hogy mi nem ez a Szeremley féle szemelt rizling. Így még érdekesebb, hogy valójában mi is ez. A hogy már Gábor utalt rá, a címke is jelzi, hogy bor olaszrizling és rajnai rizling szőlő elegyítésével készült. Fölföldi Béla, a Szeremley Pincészet pincemestere a pünkösdi borünnepen részletesebben is elmesélte. A név gyakorlatilag azt jelenti, hogy "kiszemelt" gazdák szőlőjéből, rizlingjéből készítik a bort. A velük szerződő szőlőtermelőktől azt kérik, hogy az egyébként megszokott hektáronkénti 120-140 mázsás maximális termésmennyiség helyett termeljenek csak 50-60 mázsát, s azt csak 18-19 mustfokkal szüreteljék le.

A borról
Mezőssy: A bor átlátszósága, tisztasága kiváló, tükrösen csillog. Az illatában dominál a rajnai rizling illata. A kóstolósnál hiányzik a minkét fajtát jellemző markánsabb sav, érezhető egy kevés cukor jelenléte. Összességében hiányolom belőle az egyediséget.
Régóta ismerője és kedvelője vagyok a Szeremley Pincészet szemelt rizlingjének. Megmondom őszintén, sokszor találkoztam már ennél jobb bort tartalmazó palackkal. Vékonynak találom ezt a bort.

Kulka: Én is úgy érzem, hogy az illatában a rajnai rizling kicsit erőteljesebb, ugyanakkor finom illata dominál. Ettől az illatára azt mondhatom, hogy nagyon kellemes. A borban valóban nincsen benne a főleg a rajnai rizlinget jellemző erősebb sav, de én igazán nem hiányolom belőle. Talán kicsit kevesebb, mint amit egyes fogyasztói körök szeretnek. Ebben közrejátszik valószínűleg az is - amiről már korábban is többször szóltunk -, hogy a 2000-es év időjárása igazán nem kedvezett a fehérboroknak, mert elégtek a savak. Persze az ilyen, kevésbé markáns savú boroknak is megvannak a hódolói, hisz így is nagyon kellemes savérzetet ad. Talán a félszáraz jelleg is segít abban, hogy ízét kereknek érezzük. Összefoglalva azt mondhatnám, hogy valóban kicsit talán vékony, de egy tiszta ízű, egészséges, nagyon kellemes hatású bor. Abban én is csatlakozok, hogy több alkalommal kóstoltam már ennél is jobbat ebből a borból. Mivel a bor folyamatosan fejlődik, az is előfordulhat, hogy néhány hónap múlva sokkal finomabbnak érezzük.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Mivel jól érezhető a borban a rajnai rizling illata, zamata, olyan fehér húsokból készült ételekhez ajánljuk, amelyek maguk is megfelelő fűszerezéssel, ízekkel, zamatokkal rendelkeznek. Példaként talán a borjúpaprikást említeném.

2. bor Badacsonyi olaszrizling - késői szüret- különleges minőségű félédes fehérbor 2001 - Borbély Családi Pincészet, Badacsonytomaj - Beszerzési hely: a termelőnél - ár: Ft 0,5 literes palackban.

(A fajtáról és a késői szüretről részletes ismertetés olvasható a november 2-i borkóstolóban)

Kulka: A bor tiszta, tükrös, színe szép sárgásfehér. Az illatában az első pillanatban érzünk valami nem oda illőt, de kis szellőztetés után eltávozik a pohárból. Az okát valószínűleg ott kell keresnünk, hogy a késői szüretnél a legjobb szándék ellenére is belekerülhetnek a szőlőbe rothadásnak indult szemek.
A késői szüretelésű szőlő összetételét nagyon meghatározza az időjárás. Ha hosszú száraz ősz van, akkor a szőlőszemek penészedés nélkül, mazsolaszerűen szépen betöppednek, a cukor, a sav és az aromaanyagok koncentrálódnak. Ha korán jön egy eső, utána száraz időszak, akkor a töppedés mellett beindul az aszúsodás, nemes penész képződik a szemeken - nem csak Tokajban, itt a Badacsonyon is. De sajnos előfordulhat az is, hogy a nedves őszi időjárás miatt egy, az aszúsodásra nem hasonlító rothadás indul el a szőlőben. Ezeknek a szemeknek az illatát érezzük kicsit zavarónak először, de mint mondtam, hamar eltávoznak a borból, s maradnak a késői szüretre jellemző nagyon kellemes illatok. Ennél a bornál kicsit szolidan érezni őket, de a fiatal kora miatt még fejlődésben van.

Győrffy: Milyen technológiával készülnek ezek a borok?

Kulka: Döntően hagyományos, oxidatív módon, fahordós érleléssel. Az erjedésnél nincs szükség hűtésre, mivel a késői időszaknak megfelelően már a természet hűti az alacsony kinti hőmérséklettel. A hosszabb erjedési periódus alatt több glicerin képződik, ami megfelelő testet ad a bornak, és nagyon szép zamatok alakulnak ki.

Győrffy: A gyümölcs, illetve a virág eredeti illata általában elveszik a hosszabb erjedés alatt...

Kulka: Itt sem az eredeti illatot érezzük, ami egy reduktiv technológiával jól megőrizhető, hanem a túlérettségből származó illatokat, amelyek a hosszabb időnek köszönhetően inkább erősödnek, gazdagabbá válnak. Ezekben a borokban már a másodlagos, sőt a harmadlagos illatanyagok kezdenek kialakulni. Az előbb kóstolt bor most kezd a csúcsra érni, s néhány év után az oxidáció elfogyasztja azokat a friss alkotóelemeket, amelyek most finommá teszik. Ez a bor pedig az idő múlásával egyre finomabbá válik, mert kialakulnak benne az érlelés során képződő harmadlagos illat- és zamatanyagok. Például a palackbuké ennél a bornál még nem alakulhatott ki a fiatal kora miatt.
Ez a bor félédes, de a gazdagsága, teltsége miatt nem érezni rajta a cukrot.

Mezőssy: Közvetlenül a kitöltés után én is a rothadt bogyók kellemetlen illatát éreztem ezen a boron. De most, amikor hosszabb szellőztetés után újra szagolom, a kellemetlen rész eltűnt belőle, jól érezhető az olaszrizling eredeti illata, kiegészülve túlérettséggel kapott aromákkal.
Ízében is megjelenik ez a vizes rothadásos bogyóíz. Lehet, hogy talán túlságosan rögzült bennem, mert az ízében most is érzem. Valószínűleg olyan technológiát próbáltak ki, amellyel egyszerre őrízhetők meg a friss illat és zamatanyagok, miközben a késői szüret zamat és illatgazdagsága is megjelenik. Szerintem a reduktív technológia visszafogásával, hosszabb ászkolással kijavíthatták volna azokat a hibákat, amit az alapanyag nem megfelelő részei okoztak.

Kulka: Én nem érzem ekkorának a problémát a borban, bár mint mondtam, szellőztetés előtt én is tapasztaltam benne nem megfelelő illatokat. Véleményem szerint hosszabb palackos érleléssel ez javítható, hisz a kialakuló palackbuké elfedi majd az esetleg nem megfelelő illat elemeket.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Elsősorban önmagában.

3. bor - Badacsonyi Premier 2002 - száraz, minőségi fehérbor - Edegger Kft., Badacsony - Beszerzési hely: termelő ár: Ft 0,75 literes palackban.

Kulka: A szemelt rizlinghez hasonlóan márkanévről van szó. Bár az üvegen nincs feltüntetve, úgy tudom, hogy egy zenitből és ottonel muskotályból készült cuvée-vel van dolgunk. A zenit egy a badacsonyi kutatóállomás által nemesített hibrid, a bouvier és az ezerjó keresztezésével állították elő, a zengő testvér fajtája. Mindkettőt ugyanazokból a fajtákból állították elő. A munka még az 1950-es évek elején kezdődött Király Ferenc, Kiss Ervin vezetésével. (A kutatóállomáson nevelt családokhoz tartozik még a zengő, a zefír és a zeusz is.) A zenit nem túlságosan sokat, de magas mustfokkal terem, és szőlője nagyon sok lehetőséget hordoz a borkészítéshez.
(A muskotályról részletesebben a fajtákat bemutató oldalon és a március 10-i borkóstolóban olvashatnak.)

A borról:
Kulka: Ez egy tipikus reduktív bor, amely markánsan hordozza a szőlő illatát, zamatát. S ahogy a korábbi cuvée-knél is mondtam, az igazi értéke, hogy a két fajta elegyítéséből egy új, nagyon gazdag, ugyanakkor harmonikus, friss íz és illat alakult ki. Ebben jól tetten érhetők azok az elsődleges illat- és zamatanyagok, amelyek a friss szőlőből származnak. Egy reduktív típusú borral van dolgunk, amely most csodálatos, de később elveszti ezeket a jegyeket.

Mezőssy: Én is hasonló tapasztalatokról számolhatok be. A bor színe reduktív technológiának megfelelően világos zöldesfehér, tisztasága tükrösen átlátszó. Az első pillanatokban egy rendkívül intenzív, ugyanakkor nagyon kellemes szőlőillattal találkozik a fogyasztó. Tehát nem egy fajta, hanem általában a szőlő virág illetve gyümölcs illatra gondolok. A ma eddig kóstolt borok közül szerintem ez rendelkezik a legnemesebb illatokkal. A kóstoláskor ugyanazokat a friss zamatanyagokat érezni, amelyekkel az illatban is találkoztunk. Összességében egy rendkívül szép, nagyon kellemes, friss, üde bor, amelynek fogyasztása a hozzáértőknek és a borral éppen csak ismerkedőknek is szép élményt adhat.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Mivel ez egy illatos zamatos bor, elsősorban gazdag illatokkal, zamatokkal rendelkező ételekhez fogyasszuk. Gomba- vagy harcsapaprikáshoz, báránysülthöz, birkapörkölthöz ajánlom elsősorban.

(A hiányzó árakat rövidesen pótoljuk.)

Borkóstoló - kezdőlap