12. kóstoló - 2003.10.09.

Októberi kóstolónkon ismét túlléptünk a Badacsonyi Borvidék határain. A Lesence Rt. 2000-es évjáratú Pinot noir bora a Balaton-felvidéki Borvidéken, a Varga Pincészet idei Balatoni Csaba gyöngye borának alapanyaga pedig a Balaton déli partján termett. A "hazai" italok közül a szigligeti Szent Antal Pince töppedt szőlőből készült olaszrizlingjét választottuk.

1. bor
Balatoni Csabagyöngye - 2003 - száraz (és félédes) fehér tájbor - Varga Pincészet, Badacsonyörs - 0,75 l

Kulka: A Csaba gyöngye magyar nemesítésű csemegeszőlő fajta, amely a legkorábban érik Magyarországon, sőt a Európa hazánkéhoz hasonló éghajlatú részén. A Varga Pincészet már több éve készít belőle bort. Az augusztus elején leszedett gyümölcsből szeptember legelején - az idén szeptember 6-án - már olyan bort palackoznak, amely szabályosan végigment a szokásos technológiai folyamaton, kezelésen, rendelkezik a szükséges engedéllyel. A palackozás után azonnal megjelent forgalmi tételként a budapesti borfesztiválon, s azóta már egyes üzletekben is kapható.
A bort vizsgálva már az első pillanatban nagyon finom illatot érzünk. Olyan, mint egy jó fröccs, csak a szóda helyett a megmaradt szénsavtartalom erősíti a bor üdeségét, frissességét.
A bor egyéni értékmérőit nem szükséges keresni, hisz nem egy igazi borszőlő fajtáról van szó. Ennek ellenére szívesen ajánlom mindenkinek, hisz egy nagyon kellemes ital, megfelelő élvezeti értékkel. Ihatjuk frissítőként, vagy akár étkezés mellé.

Mezőssy: Amikor a szárazra készített bort a pohárba kitöltöttük, a pezsgőre emlékeztettek a sűrűn gyöngyöző buborékok. A kóstolás után én is azt mondhatom, hogy egy nagyon kellemes ital. Egyetértek Gáborral abban, hogy a beltartalmi értékeit nem érdemes feszegetni. Aki egy testes bort akar inni, az ne ezt vegye le e polcról, mert csalódni fog. Ugyanakkor ha egy olyan kellemes, üdítő, italt keres, amely emellett még kuriózumnak is számít a legkorábbi szüret, illetve palackozás miatt, akkor mindenképpen elégedett lehet a választással. Ezt fenntartások nélkül a száraz változatra értem, a félédes változat nekem kevésbé tetszik. Az édesség nem annyira illik össze a bort egyébként jellemző üdeséggel. Ráadásul hiányzik belőle a szénsav, illetve kevesebb van benne, így a frissessége nem annyira érezhető, kicsit fáradtnak érzem. Olyan, mintha egy pezsgőt sokáig állni hagyunk a pohárban.

Kulka: Elképzelhető, hogy ez a probléma csak ennél a palacknál jelentkezik, hisz egyébként ugyanaz a bor van benne.

Győrffy: A franciáknak világhírű lett egy hasonló bora, a beaujolais. Valószínűleg az sem a minősége, hanem a korai szüret és a megfelelő marketing alapján. Hordoz-e ilyen lehetőségeket ez a Csaba gyöngye?

Kulka: Mindenképpen, hisz egy olyan magyar fajtáról van szó, ami minden másnál korábban érik, és élvezhető minőségű bort eredményez. Arról persze ne feledkezzünk meg, hogy a beaujolais világhírnevének megteremtéséhez nem csak a szőlőre, hanem nagyon komoly munkára és hosszú időre volt szükség.

Mezőssy: Nem csak a termelői oldalon kell változni, a fogyasztási szokásoknak is alakulni kell. Nálunk még sok időnek kell eltelni ahhoz, hogy a fogyasztó sorba álljon egy borért, ahogy a beaujolis-ért teszik. Igaz, ebben a világon szinte egyedül vannak, ezt máshol sem nagyon érték még el. Pedig, ha a bort nézzük, akkor a Csaba gyöngye nyugodtan állná a versenyt a népszerű francia fajtával.

Kulka: Hiányzik az ünnep. Egy olyan, mindenki által elfogadott borünnep kellene, amely nem csak ezt a fajtát, az egész borkultúrát erősítené. Ma sajnos még a termelőket sem lehet rávenni arra, hogy például egy Badacsonyi Szüreti Fesztiválon együtt részt vegyenek. Arra hivatkoznak, hogy szüretelni kell, vagy más kifogást keresve távol maradnak. Pedig, ha a közös ügynek használ, akkor mindenkinek ott kellene lenni.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Először is hadd szóljak arról, hogy hogyan. Fontos, hogy nagyon jól lehűtsük. A száraz változatot szinte bármilyen könnyebb ételhez fogyaszthatjuk, de nagyon finom lehet aperitifként is. Természetesen önmagában is kellemes üdítő ital.

Kulka: A félédes változat is finom lehet azoknak, akik nem szeretik a száraz borokat, pezsgőket. Én is hangsúlyoznám, hogy ezt a bort nagyon hidegen, a pezsgőknél szokásos hőfokon kell fogyasztani ahhoz, hogy a legjobb formáját adja. Az üvegen ajánlott 10-12 Celsius helyett én inkább 8-10 Celsius fokot javasolnék.

(A következő palackot kis tanakodás után gyorsan visszazártuk. Pedig a termőhely, s az egyik nagykereskedelmi cégnél fizetett 750 forintos ár alapján abban bíztunk, hogy egy finom szürkebarátot kóstolhatunk. Ha nem is különlegeset, mindenképpen olyant, amely hibátlan és megfelelően hordozza a fajtajelleget. Sajnos elvárásunk nem teljesült.
Hiányzott a megfelelő illat, zamat, s valami bántó íz kísérte a kóstolást. "Paraszt-barique", minősítette meg a csöppet sem hízelgő jelzővel az egyik szakértő a bántó hordóíz miatt az italt. "Ha bemegyek bármelyik pincébe az út mellett, ennél jobb bort találok mindenhol" - tette hozzá.
Végül úgy döntöttünk, hogy kihagyjuk a kóstolásból, hisz olyan balatoni borokat akarunk minősíteni, amelyek fogyasztásra ajánlhatók másnak is.
"A bor dicsőítésére szövetkeztünk, nem a lejáratására" - zárta le a vitát egyikünk, és másik palackot bontottunk.)

2. bor
Szigligeti olaszrizling - 2002 - töppedt szőlőből készült különleges minőségű édes fehérbor - Szent Antal Pince, Szigliget - 0,5 l

Kulka: Erről a borról tudjuk, hogy a Badacsonyi Borvidék versenyén aranyérmet kapott. Ugyancsak arannyal jutalmazták a legutóbbi országos borversenyen is, ahol egyúttal elnyerte a legjobb olaszrizlingnek járó különdíjat. Az előző országos versenyen egy késői szüretelésű olaszrizlinggel ért el hasonló eredményt a termelő. Ez a bor is késői szüretelésű szőlőből készült, de annyiban más, hogy a szőlő megtöppedt a szüretre. Nem aszúsodott, nem jelent meg rajta a nemes penész, csak megtöppedt.
Egy kis pincészet, lehetősége van arra, hogy vigyázzon a szőlőre, "simogassa", akkor szüreteljen, amikor a legjobb eredményre számíthat. A korábbi eredmények is igazolják a gondos munkát.
Az olaszrizlingről tudni kell, hogy a Balaton északi partján a talán leginkább alkalmas arra, hogy késői időpontig elhalasszuk a szüretet. Itt ráadásul a szüret idejére a bogyók vizet veszítettek, betöppedtek, s ebből adódóan feldúsultak a beltartalmi értékek.

Győrffy: Miben a különbség az aszúsodott és a töppedt szőlő között?

Kulka: Az aszúsodáshoz arra van szükség, hogy a szüret előtt jóval legyen egy nagy eső. Ez felpuhítja a szőlő héját, és így megtámadhatja a botritis, egy nemes rothadás. Ott ez okozza a töppedést, nem a szüret előtti szárasság. Az aszúsodott szemekben is besűrűsödnek a beltartalmi értékek, emellett a rothadás egy külön zamatot is ad a gyümölcsnek.

Győrffy: Az üzletekben általában csak tokaji aszúkkal találkozunk. Máshol nincs ilyen nemes rothadás?

Kulka: Természetesen máshol is előfordul, így a Balaton északi partján vagy Mór környékén is. Igaz, ezeken a helyeken ezt nem építenek annyira rá, mint Tokajban. Áttérve a konkrét borra. Már a nagyon szép mélysárga színe is utal az alapanyagra. Ha beleszagolunk, akkor azonnal észrevesszük a késői szüretelésű szőlőre jellemző illatokat, nagyon csodálatos, gazdag illatot, ami ugyanakkor utal az olaszrizlingre is. Nagyon kellemes a zamata. Ez is hordozza azokat a jegyeket, amelyekkel a töppedt szőlő elfogyasztásakor közvetlenül is találkozhatunk. A bor talán egy kicsit "rövidnek" mondható. Az értékeit elsősorban a finom illatok és a fogyasztáskor érezhető különleges zamatok adják. Ennek ellenére egy nagyon kellemes, jó összhatású bor, ami megérdemelte a díjakat.

Mezőssy: Szerintem is nagyon intenzív, ugyanakkor nagyon szép illat jelenik meg a pohárban. Ízében is a töppedt íz dominál. A zamat emléke a számból kicsit gyorsabban elmúlik annál, mint ahogy a csodálatos illat alapján alapján számítanék rá. Én ezt annak tudom be, hogy kevés a sava, hiányzik az igazi test ebből a borból. Természetesen a rövidség ellenére én is egy nagyon kiváló bornak tartom. Sőt hadd bővítsem még egy újabbal az értékek sorát. Most, hogy már nincs a pohárban az italból, újra megszagolva előtűnik a szőlővirág eredeti illata, amit már nem fed el a töppedtséget kísérő illat.

Győrffy: Miért nincs benne elég sav? S ha már így alakult, nem lehetett volna pótolni?

Kulka: A sav hiánya elsősorban az időjárással magyarázható. A szüretre a meleg hatására kiégtek a savak a gyümölcsből. Általánosságban egy bizonyos mértékig lehet pótolni a hiányzó savakat. De egy ilyen különleges bornál ez fel sem merülhet, mert egy jó ízlelő képességgel rendelkező borász azonnal kiérezné belőle.

Mezőssy: Tudni kell azt is, hogy a sav pótlásánál időre van szükség, amíg az összeérik a borral. Mivel ennek a bornak a kiváló tulajdonságai idővel csökkennek, gyengülnek, nincs lehetőség arra, hogy ezt az összeérést megvárjuk.

Kulka: Igen, egyes boroknak akár 10 év is kell, hogy az értékei kiteljesedjenek. Ez már fiatalon csúcsformában van, az évek múlásával várhatóan veszít az illat- és a zamatgazdagságából. Persze ez nem jelent gondot, hisz addigra már biztosan elfogy.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Ehhez a borhoz én nem nagyon ajánlanék ételt. Nem nagyon tudok olyan ételt ajánlani, amely a dominánsan megjelenő töppedt íz hatását erősítené. Inkább önmagában fogyasszuk, hisz így is egy különlegesen szép kulináris élményben lehet részünk.

3. bor
Balaton-felvidéki Pinot noir - 2000 - száraz vörös minőségi bor - Lesence Rt, Lesencetomaj - 0,75 l

Kulka: Mint áprilisi kóstolónkon elmondtam, a szőlő a francia származású Pinot család tagja, amelyhez a Pinot gris - a szürkebarát -, a Pinot Blanc - a fehér kisburgundi - és a különösen hazájában ismert és népszerű Pinot Noir - a kék kisburgundi - tartozik. Nagy értékű fajták, mindegyik jó minőségű bort ad.
A Pinot Noir szőlőként és borként egyaránt kényes fajta. Különösen nagy szakértelmet, odafigyelést igényel. A szőlőművelésnél ügyelni kell arra, hogy szépen beérjenek a fürtök. Nagyon fontos a megfelelő zöldmunka, mert a nagy minőségű szőlőfajták - cabernet, merlot, kékfrankos - közül talán ez az amelyikben a legkevesebb színanyag van. Csak akkor számíthatunk megfelelő eredményre, ha a fürtöket éri a nap. Megfelelő körülmények között nagyon jó a minősége. De könnyen lehet ellenkező a végeredmény.

Mezőssy: A bor tükrösen tiszta, nagyon szép rubinvörös a színe. Az illata intenzív, az érleléskor kapott jegyek keverednek a fajtára jellemző üde illattal. A ízében a fajtára jellemző fűszeres zamatok jól érezhetők. Valószínűleg a hűvösebb termőhely is magyarázza, hogy például egy villányi Pinot noirnál frissebb, üdébb, ugyanakkor vékonyabb a bor. Összességében úgy érzem, hogy illatával, zamatával, a megfelelően őrzött fajtajelleggel egy szép kerek bort kóstolhattunk.

Kulka: Szerintem is egy már kellően érett, ugyanakkor egyáltalán nem öreg borral van dolgunk, amelynek az illatában az érlelés hatása mellett a fajtajelleg is megmaradt.

Győrffy: Mihez fogyasszuk?

Mezőssy: Báránysülthöz, sült zöldséghez, vagy egy dió bundában készített rántott camembert sajthoz egyaránt ajánlhatom, mert mindegyik tovább erősíti a bor kellemes zamatait.

Borkóstoló - kezdőlap - további információ