|
Borkóstoló - kezdőlap - további információ Tizenhatodik kóstoló - 2005.01.08.A Badacsonyi Borbarát Asztaltársaság legutóbbi kóstolóját január 8-án
tartottuk a megszokott helyen, a tapolcai Hotel Gabriella hangulatos
éttermében. 1. bor
Győrffy: Korábban többször kóstoltunk már a Badacsonyi Borvidékről való szürkebarátot, egyszer-egyszer egy zánkai és egy Tagyon-hegyi szürkebaráttal is megismerkedtünk. Amíg az olaszrizlingnél részletesen beszéltetek arról, hogy a táj, a talaj, a klíma miatt jelentős eltérések lehetnek a különböző helyekről származó borok között, addig a szürkebarát kapcsán erről nem volt szó. Kulka: A szürkebarát világfajta. Tehát olyan szőlő illetve bor, amelynél a fajtajelleg sokkal jobban megjelenik, mint a termőhely hatása. Ezt a világon bárhol termelik, fogyasztják ugyanazt várják tőle. Egy Kaliforniában termesztett cabernet sauvignonban ugyanúgy benne kell lenni a fajtára jellemző illatoknak, zamatoknak, mintha az Chilében, Dél-Afrikában, vagy Villányban készült volna. Ha megfelelő a hely, ha megfelelően bánnak a szőlővel és a borral, akkor ennek eredményként a bor kiváló minőségben hordozza a fajta jellemzőit. Természetesen a termőhely és a termelő is nagyon fontos, hisz például a pincék mindegyikének van egy sajátos, igazán rá jellemző illat és ízvilága. Kicsit a termőhely hatása is megjelenik a borokban. Érezhető eltérés van például egy gyöngyösi és egy balatoni szürkebarát között, de két balatoni termőhely különböző hatását már nehéz észrevenni. Mezőssy: A szakirodalomban olvasható, hogy a szürkebarát a nálunk régen jellemző bakműveléssel csodálatosabb minőséget produkált a Balatonnál, mint az őshazájában, Franciaországban. Győrffy: Mi az a bakművelés? Mezőssy: Nem a ma megszokott kordonosan, hanem karókhoz telepítették a tőkéket egymástól 50 centiméterre. Egy-egy tőkét a földtől 30-40 centiméterre elágaztattak, onnan indultak a vesszők. Így a fürtök is 40-50 centiméterre voltak a talajtól, és a föld melege jobban érlelte őket. Nagyon kicsi volt egy-egy tőke terhelése, tőkénként 8-10 fürt. A sűrűbb rakott tőkékkel jól kihasználták a talaji adottságokat, miközben csak a ma átlagos termésnek mintegy felét szüretelték. Nem volt ritka a 28-30 cukorfokos termés, a mai 17-20 cukorfokkal szemben. Erre szükség is volt, hisz az akkori technológia szerint az alkohol volt a tartósítószer. Az akkori borok 14-14,5 térfogatszázalék alkoholt tartalmaztak, miközben a cukorból is bennmaradt 50-100 gramm, ami a magas alkoholtartalom miatt már nem tudott kierjedni. Így aztán ezek édes borok voltak, ahogy még a nagyközönség ma is emlékszik rájuk. Ezért választották a barátok is misebornak, mert a délelőtti miséken éhgyomorra is nagyon jól esett, ellentétben a savas, száraz borokkal. Győrffy: Térjünk át a borra. Kulka: A termelőről annyit elmondanék, hogy a Figula Pincészet
közismerten a nagyon jók közé tartozik. Szőlőtermesztésben, borászkodásban
egyaránt kiváló munkát végeznek, s ennek eredmény megjelenik a boraikban.
Az alapító Figula Mihály 2000-ben elnyerte az Év Borásza címet is. Mezőssy: Én úgy érzem, hogy a készítési technológia valahol a reduktív és az oxidatív eljárás között kereshető. Ebben a borban benne van a szürkebarát jellegzetes illata, de nem úgy, mintha egy hidegebb tájon, vagy kevésbé forró évben termett volna a szőlő. Érezni is nagyon jól lehet, a pohárra nézve is látható, hogy nagyon testes, magas extrakt tartalmú ital. Nagyon csodálatos telt érzést ad már az első kortyoknál, s ízében is hordozza a szürkebarát jellemzőit. Nagyon harmonikus és kerek bor. A lenyelés után pedig az is kiderül, hogy egy hosszú borhoz van szerencsénk, amelynek finom ízét, zamatait még sokáig érezzük. Győrffy: Mihez fogyasszuk? Mezőssy: Fűszeressége miatt a halakhoz és a szárnyasokhoz ajánlom. Mindenféle készítési módban erősítik egymás értékeit. Természetesen önmagában is nagy élmény a fogyasztása,
Győrffy: Mit lehet tudni a termőhelyről. Balatonaliga - Balatonvilágos településrésze - a Balaton délkeleti sarkánál található, az M7-es autópálya és a 71-es főút csomópontjának környékén. A Füred-Csopaki Borvidékhez tartozik, pedig a térképre nézve inkább a déliparton van. Kulka: A termőhely jellege, az itt készült borok karaktere szerint inkább az északi parthoz áll közelebb, így megfelelő a borvidéki besorolás. A területen nagyon jó kötött talajok vannak, amelyek jó terhelés mellett is csodálatos zamat és illatanyagokat képesek kifejleszteni. A Feind Pincészet a feltörekvő, rendkívül gyorsan ismertté vált borászatok közé tartozik. A korszerű eszközökkel előállított boraikkal évről-évre egyre nagyobb sikereket érnek el. A családi pincészetek körében a nagyobbak közé sorolhatók. Minden boruk korrekt, s vannak közöttük nagyon kiemelkedő minőségűek. A rozéborok országos versenyére például legutóbb három borral neveztek, mindhárom aranyérmes lett. Sőt az egyik, egy cabernet sauvignon a legmagasabb pontszámmal végzett az összes rozébor között. Mezőssy: Visszatérve a fajtáról elhangzottakra, én is megerősíthetem, hogy ez egy erős odafigyelést igénylő fajta. Nemcsak kiváló, de nagyon jellegtelen bort is lehet belőle csinálni. A most kóstolt bor azt mutatja, hogy nagyon gondosan bántak a szőlővel, a musttal. Nagyon szép, érett a színe, megfelelő intenzitású illatában egyértelműen megjelenik a fajtajelleg. Ahogy az előbb kóstolt szürkebarátnál, itt és érezhető, látható a magas extrakt tartalom. A glicerin vastagon, hosszú időn át csordogál lefelé a pohár falán. Az íze rendkívül telt, zamatos, én csak gratulálni tudok a termelőnek. Győrffy: Mihez fogyasszuk? Mezőssy: Mivel ez is egy zamatos, fűszeres bor, ezt is a halakhoz, szárnyasokhoz ajánlom. Konkrétan például nagyon kellemes lehet egy harcsapaprikással. De idevenném a borjút és a bárányt is, mert ezeknek a zamatával ez a bor megfelelően harmonizál.
Kulka: Nem, másról van szó. Szerencsére ma már a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a különböző eljárásokat különválasszuk. Így beszélhetünk normál szüretről, amikor a szőlő biológiai érettségének időszakában leszedik a gyümölcsöt. Ha tovább fennhagyjuk a szőlőt, akkor nagyon sok múlik az időjáráson. Legegyszerűbb esetben késői szüretről beszélünk, ami érettebb gyümölcsöt, magasabb cukortartalmat és gazdagabb zamatokat jelent. A hosszabb érlelésnél beindulhat az aszúsodás is, ha a szüret előtt bekövetkező esős időszak hatására a botritisz megtámadhatja a szőlőt. Az egyszerű rothadással ellentétben ez csak a vizet vonja el a gyümölcsből, miközben egy jellegzetes zamattal is gazdagodik. Ennek az eredménye az aszú. Töppedt szőlőről akkor beszélünk, ha elmarad ez az esős időszak a szüret előtt, és a szőlő a normálisnál hosszabb érlelés miatt sok vizet veszt, a szemek mazsolaszerűek lesznek. Ez is csodálatos eredményt ad, hisz töményíti a cukrot, de nem tartalmazza azt a különleges zamatot, amit botritisz idéz elő. Mezőssy: Olvastam valahol, hogy a klíma megváltozása miatt a túlságosan hosszú érés alatt csak egy bizonyos ideig nő a cukortartalom a szemekben, mert egy ponton túl a cukor egy része visszatáplálódik a tőkébe. Kulka: Ha már leállt az adott évi vegetáció, akkor a visszatáplálási folyamat sem működik. Ez különösen a "jégbor" készítésénél fontos kérdés, hisz ehhez addig kint kell hagyni a szőlőt, amíg meg nem fagy -7 Celsiusokra a fürt. Ezen a hőmérsékleten kifagy a sejtekből a víz, és egy sűrűbb cukoroldatot kapunk, amely tartalmazza a késői szüret miatti zamatokat is. Győrffy: Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt nagyon bizonytalannak tűnnek ezek az eljárások. A normál szürettel hasonlítva körülbelül mennyi bort eredményez a jégbor készítési módszer? Kulka: Jó esetben az ötöde lesz a normál mennyiségnek. Persze, ha lesz. Hisz az is előfordulhat, hogy hiába várunk megfelelő fagyra, közben a madarak vagy mások elviszik a szőlőt. A kisebb mennyiség és a nagy bizonytalanság természetesen megjelenik a jégborok árában is. Győrffy: Térjünk át a kóstolt borra. Kulka: A bort a szigligeti Szent Antal Pincészet készítette, amely inkább a kisebb borászatok közé sorolható. A gazda, Szántó Zsolt fiatal, feltörekvő borász, akinek minden bora jó minőségű, s mellette törekszik arra, hogy minden évben legyen legalább egy-két csúcsminőségű bora. Korábban már elnyerte a Balatoni Borok Mestere címet, s több más mellett kétszer nyert aranyat az országos borversenyen. Ez a bor is a pincészet különleges minőségű termékei közé tartozik. Az illata kellemesen intenzív, nagyon gazdag részletekben, nektárhoz hasonló. A szánkba véve kiteljesedik a fajta csodálatos zamataival, íze kitölti teljesen a szánkat. Egy szép, tiszta ízű, testes bor, amely mentes attól a bántó zamattól, amely egyes késői szüretelésű szőlőből készült boroknál tapasztalható. Vélhetően itt válogatott szemekről van szó. Ez egy olyan bor, amit kis mennyiségben kóstolgatva, ízét, zamatát, minden cseppjét teljesen kiélvezve ajánlok fogyasztani mindenkinek. Mezőssy: Az illatánál nem az olaszrizlinget érezzük, hanem egy gyönyörű mézes, nektáros illat. Amikor megkóstolom, akkor a töppedt szőlő zamatain túl érzek egy botritiszes ízt is. (A két szakértő ezen a kijelentésen hosszan elvitatkozott, de végül Kulka Gábor is arra hajlott, hogy enyhén megjelenik a botritisz hatása a borban.) Győrffy: Mihez fogyasszuk? Mezőssy: Csatlakozva Gáborhoz, én is úgy érzem, hogy ez a bor nagy élvezet nyújt, ha önállóan fogyasztjuk. Ugyanakkor tovább fokozhatjuk a hatást ha egy vaníliás párolt almával tálalt rostonsült libamájhoz fogyasztjuk.
|