Egry József - a Balaton festője

Egry József 1883. március 15-én született (Zala)Újlakon, 1951 június 19-én hunyt el Badacsonytomajon.
Festészeti tanulmányait Korcsek Jánosnál Budapesten kezdte, majd Münchenben folytatta. 1905-ben Párizsban a modern festői törekvéseket tanulmányozta. Visszatérve 1906-1908 között a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Szinyei Merse Pál tanítványa.
Az 1. világháború után Badacsonyban telepedett le, számtalan helyen és témában festette meg a Balatont. Berlinben, Drezdában, Hamburgban és Sziciliában járt tanulmányúton. 1938-ban a Képzőművészek Új Társasága (KUT) elnökévé választották. A 20-as évektől csaknem kizárólagos témája a Balaton. Először a expresszionizmus formanyelvén fejete ki magát, majd egyéni stílust teremtett. Olajpasztell festésű képei szuggesztív látomásban egyesítik az embert és a természetet. Számos képét a Magyar Nemzeti Galériában őrzik, munkái megtalálhatók veszprémi, pécsi és keszthelyi múzeumokban, valamint magángyűjteményekben. Az Ernst-díjat 1924-ben, a Szinyei-tájképdíjat 1926-ban nyerte el. 1948-ban elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. (Veszprém megyei életrajzi lexikon - főszerk: Varga Béla - Veszprém, 1998)

A dunántúli szegény családból származó festő családjával Budapestre költözve, a Nemzeti Múzeumban Munkácsy Mihály festményeit tanulmányozva igyekezett elsajátítani a festészet alapelemeit. Müvészképző iskolába nem járt. tanulmányúton rövid ideig tartózkodott Münchenben, majd tanult Párizsban a Julian Akadémián, és erősen hatott rá a Belgiumban töltött időszak (Meunier). Az első világháború végétől, 1918-tól a Balaton mellett telepedett le, előbb Keszthelyen, majd Badacsonyban, s itt élt családjával több, mint harminc esztendőn át. Egyéni stílusát itt találta meg, ahogy ő mondta, "szülőföldje levegőjében". [A műterem]Ez a táj kimeríthetetlen témát adott műveihez. A Balatonhoz kötődik alkotóművészetének leghosszabb időszaka. Képeinek kedvelt motívumait a festő újra meg újra megfestette: a tó végtelen víztükrét és fénnyel átitatott atmoszféráját, Badacsonyt és a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet. A hegyet és a vizet, a, hegyből és a vízből élő embereket. A természetet és az embert, a kettő hol küzdelmes, hol békés kapcsolatát. Számtalan nézőpontból, sokféle napszakban festette a Balatont, de soha nem pusztán a táj hatott rá, hanem annak kozmikus egésszel való viszonya. Ez a panteista természetlátás hatja át műveit, s a konkrét tájképi motívum ettől lesz több jelentésű, átszellemített: a végtelen kifejezője.
[Szent Kristóf a Balatonnál - 1927.]Egry a tó megszállottja volt. Felfokozott intenzitással festette a napkorongot övező koncentrikus vagy fényzuhatagos sávokat, a fényben feloldódó fákat és épületeket. Jellemző rá az impresszionizmus fényszeretete, a konstruktív irányzatok belső szerkesztettségű rendszere, a plein air frissessége és az expresszív drámaiság.
[Szamaras ember - 1935.]Élete egy volt a festészettel. "én mindig azt festem, amit élek" vallotta. Egyszerű szavakkal megfogalmazott ars poeticája is mutatja, művészete mennyire kortárs, mennyire huszadik századi, mennyire egyetemes. (Gopcsa Katalin - részlet az Egry Múzeumot bemutató írásból)

Egry József múzeum előtt álló mellszobrát Borsos Miklós készítette, ugyancsak az ő alkotása a badacsonytomaji alsótemetőben lévő síremlék-dombormű is. A badacsonyi mólónál lévő egész alakos szobrot (képünk) Marton László készítette. Egry emlékét tábla őrzi a Szőlőhegy u. 9. sámű házon, ahol 1918-1938 között élt és alkotott, és a Római úton lévő egykori SZOT üdülő falán is, ahol 1918 tavaszán - az akkori hadikórházban -töltötte gyógyulása idejét.

Az emlékmúzeum májustól szeptember végéig naponta 10-18 óráig látogatható. Szünnap hétfő.

Egry József művei
A kis képekre kattintva külön ablakban megjelenik a nagyobb változat.
A reprodukciókat és a kisérő információkat Krén Emil és Marx Dániel magyar művészeti gyűjteményéből vettük át. Köszönjük a segítségüket.